Virágok gyertyák angyalok.
Hiányod csendje átölel minden reggel,
Minden napon érzem, hogy hiányzol nekem.
De az emléked vigaszt ad, és fényt gyújt,
Örökké velem vagy, míg dobban szívem.
Hiányod fáj, minden perc üres,
Nevetésed hangja már csak emlék.
Szívem téged keres minden éjjel
Örökké velem élsz, kedves lélek.
A szívem üres, ahol te egyszer jártál,
Minden mosolyod, minden ölelésed eltűnt.
Minden perc nélküled hosszú és hideg,
Bennem él a fájdalom, amíg lélegzem.
Mikor veled voltam, minden perc öröm volt,
Nevetésed fényt hozott a legsötétebb órákban.
Most csendben állok, kezem üresen nyújtom,
De szívem őrzi minden pillanatot, örökké.
A csendben hallom a hangod,
De mikor odafordulok, már üres a helyed.
A világ nélküled sivár és hideg lett,
S a szívem minden dobbanása fájdalmasan rezeg.
Elmentél, de nem hagytál egyedül
Szívem mélyén minden szavad őrzöm.
A szereteted örök, és mindig velem él,
Bár a világ nélküled csendes és üres lett.
Sírva kiáltom a neved,
De csak a csend válaszol.
Mégis érzem, hogy hallasz valahol,
Lelked velem marad, míg dobban szívem.
Minden ölelésed és minden szó,
Bennem él, még ha tested nincs is már.
Hiányod fáj, de szereteted örök,
Örökké kíséri minden léptemet.
Hiányod fáj, de minden könnyem szeretetet rejt,
Minden emléked él, vigaszt ad nekem.
Bár nem jössz vissza, veled marad minden pillanat,
Örökké ragyogsz, míg dobban szívem.
Nem hallom hangod, csak a csendet érzem,
Minden könnyem érted hull.
Bennem élsz, minden pillanatomban,
Örökké velem vagy, szívemben élő fény.
A világ szürke, ahol te nem vagy,
Minden perc üres, minden szó hiányzik.
Bennem élsz, minden gondolatomban,
És minden könnyem rólad mesél csendesen.
Elmentél, és a világ más lett nélküled,
Minden nap egy új fájdalmat hoz.
De minden könnyem, minden sóhajom,
A szereteted örök emlékét hordozza.
Hiányod minden nap rám köszön,
Minden reggel a fájdalom új arcát mutatja.
De minden emléked vigaszt ad,
Szereteted örök, szívemben él tovább.
A könnyek csendesen peregnek,
Minden perc nélküled hosszú és nehéz.
De lelkem mélyén érzem még a jelenléted,
Szeretetem örök.
Elmentél, és a világ más lett nélküled,
Minden nap egy új fájdalmat hoz.
De minden könnyem, minden sóhajom,
A szereteted örök emlékét hordozza.
Egyedül vagyok, már nem vagy itt velem,
Sírnak az angyalok, lelked szél szárnyán lebben.
Csak némán lépkedek angyalok könnyében,
Féltve õrizlek szívem közepében.
A szélben hallom hangodat,
Az égen látom arcodat.
Emléked mindenhol velem,
Soha el nem engedem.
